Kislányom: Blanka/ My daugther: Blanka

Kilenc éves ajándék

Neked is kellene írnom.
Tudom. Megígértem.
De csak érzéseim vannak
Szavaim nem találnak utat
oda, hol örizlek
Mélyen, bent
lelkemben, szívemben,
minden lüktetö, érzö
zsígeremben.

Rád nem illenek a tünde szóvirágok,
s minden mese megcsuklik előtted.
Szemedve nézve a végtelen bölcsességét látom
én magam változtam meg töled.

Mit jelentesz nekem?
Csukd be a szemed!
Szavak helyett, képekkel
lefestem neked.
A télre köszöntö tavaszt
a szakadék helyett a lankát
A lét börtöne helyett vagy
a végtelen adta szabadság.

Tudtam már az elsö pillanatban.
Tudtam, hogy már velem vagy
Lényed körbelengve óvott,
közben velem elhitetted:
Én óvlak, míg bennem
emberré formáltad önmagad.

S ma, mikor láttalak
eltűnni a téli fák alatt,
döbbentem rá utánad nézve
mit adott nekem tenmagad
csöppnyi léte
ez alatt a röpke kilenc év alatt.
S a legmélyebb titok lengi át
könnyezö mosolyomat,
mert tudom: a gyermek neveli a szülöt,
mikor lassan bandukolva a létben
útravalóul viszed féltö sóhajomat.

2004.dec.06

Blanka. Most 9 éves. Gyönyörü, okos, és hatalmas szíve van. Még teszek majd fel képeket róla

Blanka: Now she is 9,5 years old. Beautiful, smart, end have big-big hart.

A fiam: Gábor/ my son: Gabor

Itt éppen elmélyülten épít valamit. Nagy kedvencem ez a kép róla. Gabesz most 12 éves. Érzékeny, jólelkü, számomra nagyon különleges kisfiú.

Here he was bulid something in wery concentrated. I realy love this photo. At pesent he is 12 years old. Realy sensitive whit good hart, end for me wery particular little boy.

Tegnap este

Tegnap este keresztbe feküdtél az ágyadon
Lábujjhegyen lépkedtem oda, botladozva
A földredobált műanyag lézerkardokon.
Gombóccá gyürt zokni pislogott rám
Bocsánatkérön. Levetett nadrágod szárai
Mint a rend képébe nevetö felkiáltójelek
Vonták magukra könnytöl fátyolos szememet.
Hogy szeretem benned ezt a flegma formabontást!
Cinkosan kacsintottam a gondosan káoszba rendezett
Vegyes halomra.
Rend lelkedben hát!
Rendetlenség színezi a gyerekszobát.
Csendben melléd bújtam,
S kis nyakadba temettem arcom
Ujjaid álmodban is enyéimbe kulcsoltad
Felvettem lélegzeted ritmusát
S így összebújva,
Együtt lélegeztünk újra
Mint régen, mikor a vérszínű bennem
Együtt éltük át, amikor fájdalmasan sírtam
Vagy felszabadultan nevettem.
Szeretnék belelopódzni álmaidba,
De nem tehetem, és ez így van jól.
Csak megleshetem édes mellkasod,
Ahogy emelkedik, s süllyed
S mint első heteid alatt, szívem aggódva szorul össze
Gyorsan pulzusod számolom
Arcom mellett lüktető nyakadon
Lassú, gyors-gyors. Lassú, gyors-gyors.
Kis öklödnyi szíved dolgozik...rendben
Felsóhajtok a meghatott csendben
Lábad kinyújtod..., Emlékszem
Mikor elfértél kényelmesen még a combomon
Talpad csókolgattam, s sikongva nevettél,
Most nem férsz már el keresztben az ágyadon.
Szégyenlösen átkarollak még, óvatosan megcsókollak
Ébren nem nagyon szereted már
Párnádra igazítom fejed, betakargatlak.
Boldogságban veled, ez már a tizenegyedik nyár!

Isten éltessen fiam!

A férjem. Életem nagy ajándéka. My hausband. Bigest gift from my life.

lányok

A kislányom és én. Ez a kép is nagy kedvenc.