|
Dugóban
Már tíz perce is elmúlt, hogy a forgalom semmit sem haladt elötte. Fülledt, nyári éjszaka volt. Az utcát elözönlötték a
szórakozóhelyekröl kiáramló emberek, részegek, és drogosok csetlettek-botlottak az úttesten a veszteglö autók között.
Idegesen dobolt a kormányon az ujjaival, halántékán kidagadtak az erek a melegtöl.- Mi van? Mi lesz már? Meddig állunk
még itt? - nézett körül egyre idegesebben.
Bekapcsolta az autóban a rádiót, és egy régi kedvence szólalt meg :Temptations: papa was a rollin' stone.
Körbenézett. A pár centire mellette álló autóban a férfi kedélyesen túrta az orrát, nöi utasa éppen egy jointot tekert.
A másik oldalon fiatalok püfölték egymást.. Hatalmas limuzin akart befordulni a kis utcába. Fehéren fénylett, fekete ablakai
titkokat rejtettek. Mellette a sarkon, alvó kolduson lépkedtek át. A virágáruslány már ingyen osztogatta a rózsákat, egy fiatal
fiú az autók tetején szaladt át a túloldalra. Utcalányok kóvályogtak a tömeg között üzletet remélve. Fiatalok voltak, és teljesen
belöve.
Valaki megkopogtatta az ablakot pénzt kéregetve.Csak intett a koldusnak az autóból, hogy ne reménykedjen, majd az csalódottan
odébállt.
Egyre jobban unta már a várakozást. Az elötte álló autókon át nem lehetett kivenni, hogy milyen hosszú a kocsisor. -
Csapdában vagyok - gondolta. - Se elöre, se hátra. Egyre fullasztóbb lett a levegö, egész teste izzadságban fürdött, haja
csapzottan ragadt hátul a tarkójára.
A rádióban felcsendült a következö szám. Take me to the river. Teljesen felhangosította, és lehúzta az ablakot. Mellette
elhaladó fiatalok meghallották a zenét, táncolni kezdtek, és bemosolyogtak az ablakon. Halványan visszamosolygott. - fiatalok
- elövette a cigarettásdobozt és kihúzott egy szálat. Ajkai közé helyezte, és abban a pillanatban benyúlt egy kéz az ablakon,
egy meggyújtott öngyújtóval.
- Nekem van gyújtóm, de nincs cigim. Adnál egyet? - nagy széles mosoly követte a lángot, a tulajdonosa lila rasztahajával
koronázva. A meglepetéstöl felháborodni sem tudott, bátortalanul pislogott vissza, és odaadott egy szálat a kéregetönek. Az
ugyanolyan széles mosollyal megköszönte, és átadta a mellette kocsinak támaszkodva álló kis szöke lánynak, majd felkapta a
lányt, mint egy pillét, és a karjaiban vitte tovább. Az szeretettel beletúrt a lila rasztásított hajba, átkarolta lovagját,
és megcsókolta.
Csak állt a fiú az autók között, kezében tartva az apró lányt, és csókolóztak megfeledkezve mindenröl, és mindenkiröl,
aztán egy perc múlva haladtak tovább. Ahogy egyre távolabb értek, akkor látszódott, hogy a lánynak hiányzik az egyik lába.
És a rádió elkezdte játszani a shade of the pale-t. A forgalom megindult lassan haladva a sétáló tömeg mellett. A lila
rasztahajú fiú nyakában az apró szöke lány kezével mosolyogva lépkedett a tömegben, mintha a világ legnagyobb kincset vinné.A
visszapillantó tükörben hosszasan követte öket a szemével, és tudta, hogy a fiú valóban a világ legnagyobb kincsét birtokolja.
Szerelmes
|
